Történetem a csoki labradorral
Szívet melengető lények, megjelenésük és jellemük is mosolyt csal mindenki arcára!
...nem felejtem el a kislány arcán, amikor a kezét megérintette Daisy nózija. Fél órát voltak együtt, szeretett, meghitt félóra volt.
Akkor ott két dolgot határoztam el.
Egy. Nekem lesz egy ilyen gyönyörű csoki labradorom. Kettő. Terápiás kutya lesz.
Az első feladat "viszonylag" könnyű volt. A labrador a szenvedélyem lett. minden irodalmat elolvastam róluk. Megkerestem múltszázadi és korábbi történeteket a csoki vonal kialakulásáról, a "titkos gén" létéről, majd felkutattam a hazai tenyésztőket. A végtelen szeretet terelgetett engem amikor felhívtam a Treasure of Pelso Kennel tulajdonosát. Kata végtelenül kedves volt, minden kérdésemre válaszolt. Ekkor mondta el, hogy Hailey-nek közel egy év múlva lesznek kölykei.
Leültem és azt mondtam: "OK! Kivárom! Van egy évem, hogy második tervemet elkezdjem valóra váltani. Terápiás kutya kiképző leszek."
Egy az egy év elég volt ahhoz, hogy a Csiga-Biga Alapítványnál - ahol első telefonomra szeretettel fogadtak - megszerezzem az OKJ-s Habilitációs kutyakiképző végzettséget. Csodálatos tanáraim voltak és sokat, nagyon sokat tanultam a kutyákról.
El ne felejtsek visszatérni a történetben Katához, akinek barna büszkesége egy éven belül valóban anya lett, és Én 20013-ban végre megvásárolhattam Happy-t.
Szerintem minden szépség és báj egyesül benne a labradorok végtelen érzelmi intelligánciájával. Happy-nek igyekszünk mindent biztosítani amit a "vére" megkíván. Sokat kirándulunk, úszunk, játszunk, tanulunk, házban tévézünk és a kertben kertészkedünk:-)
A történetünkhöz hozzátartozik, hogy Happy kutyámmal hivatalos tenyészengedélyt szereztünk és 2017-ben Happy anya lett a Treasure of Pelso Kennel büszkeségeként! Átélhettem, hogy a picik a kezembe születtek, hogy nevelgettem őket, ápoltam az almot és kiválasztottam a leendő gazdikat. A fedeztetés, tenyésztés örömét és nehézségeit is átélhettem, amiért végtelenül hálás vagyok!